A “felismerés”

Sokszor mikor kiviszem a szemetet, a kutyák érdeklődve szaglásszák végig, remélve, hogy valami nekik való finomsággal rohangálok. (Általában nem tetszik nekik…)

A minap Levente koszos pelenkáit vittem ki egy zsákba. Szuzi, a kis beagle lány kíváncsian rohan oda hozzám, egy hatalmasat szippant bele, majd “nem is tudom miért” odébb áll….Erről is gondolom volt egy véleménye!

Pár napja hivatalosan is bemutattuk Levikét a kutyusoknak. Ő mondjuk ebből nem sokat fogott fel-aludt, mint a bunda.
(Azt mellékesen megjegyzem, hogy sétából jöttünk haza, és már épp ideje volt a peluscserének!)
Szuzikám túlbuzgón -mint mindig- körbeszaglászta, majd egy hatalmasat szippantott popsitájékon. Ekkor jöhetett a felismerés…”azonos a nagy cumóval”…Prüszkölt egy hatalmasat és már ment is dolgára.

Később, mikor babakocsiba vittük ki a kicsit, Szuzit valami oknál fogva nem hozta annyira lázba, hogy közelebbi kapcsolatot létesítsen Levikével!